2015. január 25., vasárnap

Végre kezdtem/kezdek magammal valamit

Ott kezdődött, hogy nagyon idegesített mennyire elhanyagoltam magam mostanában.Úgyhogy tegnap este rendbe tettem a lábam..az egyiket. Esküszöm kegyetlen volt. Ma reggel pedig a másikat is, és végre embernek érzem magam, kiszedtem a bajszom, meg hajat mostam, arctisztítás+pakolás, bár ezeket gyakrabban is használhatnám.

És azóta esküszöm jobban érzem magam. Még úgy is, hogy a lábam nem is látom, ha szőrös, de maga az érzés. A zsíros hajam se látom, de azért eléggé viszketős érzés már végén. Basszus nem tudok írni 

Elhatároztam, hogy jógázni fogok. Majd ma este, asszem ez nem ilyen leizzadós sport, úgyhogy akár elalvás előtt is, de lehet utána még zuhanyok egyet.

Matekot kell még tanulnom, mert holnap doga, és muszáj 5-öst írnom. Úgyhogy nem lesz egyszerű, de azért erőlködni fogok ma délután.

Aztán ha tanultam, megnézem a 2,5 órás Death Note filmet, annak emlékére, hogy egy hete kezdtem el nézni, az más, hogy 3 nap alatt be is fejeztem. Lehet nem lolozok ma, amúgy is besértődtem, mert 10 promo meccsből 8-at nyertem és s2-be dobott be ..

Most pedig meggyújtok egy gyertyát, és nekikezdek a fantasztikus mateknak. Álom lesz, csak be ne aludjak közben.

Bye, Dori

2015. január 21., szerda

Egyperces

~ amíg betölt a Lol meccs

Új season van. Új esélyek meg minden.

Mikor megláttam, hogy a következő Worlds Európában lesz, majdnem elsírtam magam, ilyen hisztérikus hangon nevettem, megijedtem magamtól. Az álmom, hogy ne Svédországban, hanem mondjuk valamelyik környező országban legyen. Oda talán még el is tudnék jutni. Istenem, de jó lenne...

Betöltött.

2015. január 17., szombat

Chinese noodles

Már egy ideje kinéztem egy videót a neten egy kínai tészta - recepttel, és a héten még a Tescoba is elmentem megkeresni a "külföldi ételek" részt, ott pedig a kínai tésztát, és valami gyömbéres-fokhagymás szószt is vettem, mert a recept is ezeket az ízeket írta.


Megpucolni és felaprítani a zöldségeket tartott a legtovább. Aztán csak mindent bele kell dobni egy wokba, és kevergetni, várni, hogy megpuhuljanak, olajat rájuk önteni, és aztán összekeverni a tésztával. 


Fél kiló tészta, de rohadt sok. A tetejére szórtuk a hagymát, nem kevertük el, és az a legfinomabb benne, mert friss és nem olyan puha-párolt érzés, mint a többi zöldség.


Megterítettünk a kínai cuccokkal, még pálcikát és szedtem elő, és azzal ettem. Sikerült.. mondjuk, nem is volt nagyon bonyolult. Ez eléggé nagy adagnak számít nekem, el is tartott egy ideig, míg megettem.

A tésztához zöld teát ittam, langyosan, nem forrón, és most, amíg megcsináltam ezt a bejegyzést, megint megéheztem, megyek tésztáért.

Bye, Dori

Már megint eltűntem

Jó rég írtam, és most sincs valahogy kedvem hozzá. Azért tűntem el eddig, mert mikor gépnél voltam, teljesen elfelejtettem a blogot.. Most eszembe jutott, és úgy voltam vele, hogy akkor írjunk már valamit.

Semmi kedvem részletezni, mi volt az elmúlt egy hétben, persze megint sírtam, örültem, volt, akiben csalódtam, de persze főleg magamban. Most már túl vagyok a drámázáson. 

Most épp LPL-t nézek, egy álom, hogy ennyi minden megy, LCK (ogn), LPL, mindjárt kezdődik az LCS és én nem győzöm visszanézni. Most is itt játszik imp és Acorn, hiányoznak, főleg mert az LPL-ben nem mutatják az arcukat meg semmi, ha nem megy a game, csak a kommentátorokat lehet bámulni. Pedig jó lenne látni, mi van velük.

Félév, tűrhetően szar, lehet, hogy 4-es szorgalom lol. Soha nem volt 4-es a szorgalmam, és nem vagyok lustább, mint általában. Nem tudom mért vagyok mi a fasz, persze emiatt is kiakadtam, meglepő lett volna, ha nem.

Gwendolin-Alexa szülinap harc, egyszerre tartották a bulijukat, és többen mentek Gwenhez, persze ő több embert is hívott meg. Engem is, én pedig ahelyett hogy mentem volna, itthon sírtam, hogy miért nem vagyok ott. Tipikus.

Elkezdtem kidolgozni a howtostudykorean-t, Unit 2-nél tartok, ma akarom megcsinálni a 3-ast, szarul és lassan haladok, de persze ez sem meglepő.

Na jó tényleg egyszer szarabb a kedvem ahogy felidézem az elmúlt nap szar eseményeit. Most mit írhatnék ami olyan jó lenne? Kaptam pár ötöst, még így is 4-es a szorgalmam szóval szart sem érek vele. Jó dolog hogy Gwendolin meghívott, de valószínűleg ez nem fog megismétlődni. Szétvágtam a kezem, ahogy próbáltam kinyitni sörnyitó nélkül a Somersby-t. Kurva béna vagyok

2015. január 8., csütörtök

Nyugis nap

Amennyire paráztam tegnap este a mai naptól, épp olyan laza volt. Matekon nem volt halál-feleltetés, törin se feleltünk, a többin meg semmi nem is volt beígérve szóval boldogság.

Kiolvastam A lány, aki tud repülni-t, tegnap este kezdtem, és kb éjfélig olvastam, aztán kidőltem, de szinte végeztem is vele akkor. Fogom gyűjteni itt az oldalon a könyveket, amiket elolvastam idén, és számolom őket. Lehetne mondjuk úgy 70? Durván sok egyébként. Az Iván Iljics halála pedig könyvnek számít és kész.

Pankától elkértem németen a munkafüzetét, mert sokkal előrébb tartanak mint mi, és nálam marad kk. Legalább könnyű lesz a háziírás.

Olyan fura érzés volt ma bennem, amikor lyukas órán épp koreaiul gyakoroltam a számokat, és ott volt Alexa, Gabi, Evelin, Blau, és Blau rákérdezett, hogy mit csinálok. Én meg csak úgy megmondtam nekik, erre úgy ledöbbentek. Ez csak azért van mert hogy koreaiul tanulni az emberek agyában annyit ér, mint mondjuk kínaiul, tehát ilyen random jelekként és megtanulhatatlan nyelvtan-kiejtésként él a agyukban? Mert a betűk például nem kimondottan nehezek, habár pont ma találtam egy betűt amit még soha sehol nem láttam .. (Lissandra amit az ultijánál mond: "무릎 어라!" .. most jöttem rá, hogy az egy ㅎ, még jó, hogy újra megnéztem. tessék, akkor mégse találtam).

Tehát úgy összességében maga az írás-olvasás koreaiul közel sem olyan bonyolult, mint kínaiul/japánul. Nem kell 1500 kanji-t csak úgy műveltségből megtanulni. 40-50 karakterből áll, tény, hogy megjegyezni, mikor van ㅓvagyㅏsucks, de úgy összességében, kiolvasni csak gyakorlás kérdése, hogy hogy megy. Nekem is egyre jobban megy, jobban, nem jól, de hát gyakorlok, vagy mi.

Azt megfogadtam, hogy lyukas órában gyakorlok, és ezt a szerdai nap kivételével be is tartottam, akkor meg ogn-t néztem, de abban is volt koreai, szóval csak félig bűnöztem. Most is amint ezzel végzek, szerintem megyek, és összecsapom a német házit, fürdök, kajálok, és kidolgozok egy új anyagrészt. Mondjuk az gáz egyrészt, hogy holnap nincs lyukasóra. Másrészt, nem tudom meddig vegyem a Vivi korean-t, elkezdeném már a howtostudykorean.com anyagát, egy álom az az oldal, de pure grammar. Jó szavak is vannak mondjuk. De kifejezéseket is szeretnék tanulni, az meg Jennynél van, a nyelvtant, amibe belekezdett, azt meg átugrottam, szóval igazán semmit nem csinálok. Szarakodtam egy hétig a számokkal, hogy ne kelljen eldöntenem, hogyan tovább.

Még gondolkozok, amíg fürdök meg ilyenek, az még sok idő lesz úgyis.

Bye, Dori

2015. január 7., szerda

Elcsesztem az egész délutánom

Gyakorlatilag 2 óta itthon vagyok.

Semmit nem csináltam, csak gépeztem, loloztam, ilyesmik. Nagyon kéne tanulnom, szóval szerintem nem is pofázok most sokat.

Faker penta kill az első bo3 set-ben = a nap csúcspontja. Jobban örültem, mint ő, mert ő csak ült unott fejjel és azon gondolkozott, hogy mikor fókuszálnak már más arcára a kamerák.

Basszus nagyon éhes vagyok.

2015. január 6., kedd

IM NOT ALWAYS TRASH WITH JINX ANYMORE

Apró örömök az életben.

Végre nyertem egy játékot Jinx-el, normálban, és nem feedeltem, nem a team carryzte nekem. Komolyan kezdtem már úgy érezni, hogy nekem ez a Jinx többé már nem megy, még ha 4/0/0-ban is voltam, utána 7/8/4-ben vesztettem, szóval eléggé lehangoló volt. De most viszont végre nyertem, és nem voltam szar, szóval tényleg örülök.

Eléggé lapos napom volt. Kihagytam a matek szakkört, mert azt a sinus-cosinusos számolás cuccot gyakoroltuk volna, hogy 3 másodpercen belül vágd rá a választ, én meg fostam, hogy nem menne, úgyhogy inkább kihagytam az egészet. A különlapok miatt azért jó lett volna, ha ott vagyok, de most már mindegy.

Holnapra el kéne olvasnom az Iván Iljics halálát. Nem túl hosszú, úgyhogy szerintem a felét elolvasom ma este, a többit meg rajzon/buszon, esetleg lyukas órában, bár ott inkább már gyakorolnék koreaiul időt leolvasni, egész jól megy, de azért nyeh.

(Lolozok a smurf-ömről, és double LeBlanc mid, de jó lesz)

Nem nagyon tudok még mit mesélni, tényleg unalmas napom volt, és szar kedvem lesz ha ez az ismeretlen LB szarráver na mindegy.

Itt van azért Lily Pichu videója, csak mert szerintem vicces, meg amúgy is szeretem őt, kár, hogy messze lakik, jó lenne találkozni vele (vajon tényleg ez az igazi hangja? elég durva)


Mellesleg, holnap OGN!!!! Az Skt nem streamelt ma, gondolom scrimeltek vagy ilyesmi, szóval most hiányoznak, remélem, holnap láthatom őket végre!!

Bye, Dori

2015. január 5., hétfő

Majdnem elkéstem

Reggel olyan szinten csúszós volt az út, és olyan szintű tömeg volt, mivel a 3 buszból egy csak így nem jött, hogy majdnem elkéstem a suliból.

Leszállhattam volna a szökökútnál, és akkor semmi gondom, de bérletet akartam venni, és ezért kimentem a végre. De hév jött, és gyakorlatilag 10 perccel becsöngetés előtt szálltam le a buszról. Úgy voltam vele, hogy ha már ott vagyok, veszek bérletet, 2 perc, hát tévedtem. Még a pénztárnál is tömeg volt, de gondoltam, várok, és ha nagyon nem halad, akkor kiállok a sorból.

Megvettem a bérletet, és 45-kor elindultam a suli felé. Még oda is érek, mert általában ezt az utat 3 perc alatt teszem meg, de azzal nem számoltam, hogy nem csak az utak, de a járdák is lefagytak. Kb úgy jártam, mint egy pingvin, féltem, hogy elesek, de attól is, hogy elkések, szóval csak ott szenvedtem.

Szerencsémre a suliban 2 perccel később csöngettek, és ez a 2 perc mentette végül meg az életemet. Mert nem késtem el. Úgyhogy még mindig elmondhatom, hogy 6,5 év alatt saját hibámból még nem késtem el. Oké, egyszer késtem, mert olyan hó esett, hogy a buszok tényleg nem haladtak, de arról nem tehetek.

Semmi kedvem matek házit csinálni, a nyelvtant tényleg meg akartam csinálni, erre a szekrényben hagytam, a biosz meg már azt se tudom, hol van. Jól kezdődik az év.

Bye, Dori

Random lol moments by Dorivagyok


Mikor három ember nézi kidülledt szemekkel a képernyőt, mert képtelen elhinni, amit lát.

És igen, koreaiul lolozok, mert szeretem, és mert az angolt már amúgy is untam. És tanultam egy új szót Faker stream-jéből: 포탑 = turret.

Arcápolás

Amióta olvastam Michelle Phan könyvében az arcápolásról szóló fejezetet, és megnéztem egy youtube-os vlogger ázsiai csaj napi rutin-videóját, kedvet kaptam ahhoz, hogy ezentúl én is foglalkozzak ezzel a dologgal. Egyébként is, miután felraktam azt a pakolást tegnap, annyival jobb érzés volt, plusz annyival szebb volt a bőr, hogy ez is csak tovább motivált.

Úgyhogy vettem a dm-ben ma 3 új dolgot, nem volt olcsó, úgyhogy muszáj lesz mindent elhasználnom, különben felesleges pénzkidobás volt.


1: ez az a bizonyos szérum, hálistennek nincs semmi extra magyar neve, úgyhogy viszonylag gyorsan megtaláltam. Pár csepp kell belőle csak, és tényleg az, aminek gondoltam.

2: szemkörnyékápoló krém, ez is kicsi, 15ml, de nem is kell egyébként belőle pár cseppnél több a szem alá.

3: arctisztító, mert azok a lapocskák amiket eddig használtam nem szedik le teljesen az alapozót. Sajnos elég megrögzötten ragaszkodom a régi megszokott dolgaimhoz, amik egykor működtek, de azt nem tagadhatom, hogy egy éve még nem raktam ennyi szart az arcomra, mielőtt "normálisnak" éreztem a sminkem. Az alapozó leszedéséhez már nem elég egy lap.

Mindenből, amit vettem, kevés kell, ezért szerintem nem lesz durva, hogy mindet felkenem az arcomra este. A szemkörnyék ápolóra pedig az volt írva, hogy reggel is használható, akár smink-alapnak is. Úgysem találtam primert, szóval ezért vettem ezt.

Nem tudok aludni

Az érzés, amikor csak fekszem az ágyamban, bámulok, próbálok elaludni, és egyszerűen nem megy.



Most múlt éjfél,  de nekem mintha nappal lenne, olyan szinten nem vagyok fáradt.

Holnap (ma) halál lesz a reggeli ébredés.  Lehet el sem alszom már addig.

2015. január 4., vasárnap

Vásárolnék

Holnap, ha már úgyis Gödöllőn vagyok, elintézek pár dolgot.

Könyvtár. Visszaviszem a tündéres könyvet, és kiveszek valami mást. Lehet, egy-két kötelezőt is el kéne olvasni, ezt még át kell gondolnom. Oké, elolvasom, de ki kell vennem a Sirályt, mert nincs meg nekem. A másik viszont igen, talán már ma este belekezdek.

Dm. Hogy mi kell? A vicc, hogy csak az angol nevét tudom. Serum, amit én ilyen arcfeszesítő, korai ráncmegelőző folyadéknak gondolok, és esténként pár csepp is elég belőle. Eye cream, mert egyszerűen nincs itthon, és mert nem akarok a szememre testápolót tenni lol. Hidration creme, bár van itthon, de szerintem nem ér sokat, bár ez az utolsó helyen áll fontosság szempontjából. De ha esetleg találnék egyet, ami akciós..

Tesco. Kínai tésztát akarok csinálni, amihez kell kínai tészta. Zseniális.



Csak tudnám, hol lehet olyat venni. A többi, pl szójaszósz, meg hasonlók még egészen a "beszerezhető"kategória, de ez a tészta fogalmam sincs, hol kapható. Lehet, hogy a Tescoban nincs is. Nem tudok viszont a közelben olyan helyről, ahol valószínűleg lehet venni kínai pirított tésztát. Majd körbekérdezősködök, aztán hátha. Remélhetőleg az ilyen nagyobb üzletekben lehet kapni, végül is ott annyi hülyeség van, hátha akkor már ilyen tészta is. Anya talált a szekrényben üvegtésztát, de nem emlékszik honnan van, pechemre.

Tényleg el kéne kezdenem házit írni.

Máris vége

Egyszerűen nem akarom elhinni, hogy vége a szünetnek. Mintha tegnap lett volna, ahogy magányosan ülök a teremben, nem tudok senkivel beszélgetni, és arra gondolok, hogy ezt még túlélem, és utána soha többé iskola.

És most már megint itt vagyok, hogy iskola. Mindjárt 8 óra, persze a német házit még el se kezdtem, a töribe nem néztem bele, a matekhoz hozzá nem fogtam, és az infót sem nyomtattam ki. Nem is hiszem, hogy ennyi mindent bepótolnék még ma, a németet megírom, de egyébként nem érdekel, nem akarok ezzel foglalkozni.

Nem akarok iskolát.

Ahogy megmostam a hajam, és kipróbáltam egy új face scrub-ot, úgy éreztem, hogy menni fog ez nekem. De most megint elbizonytalanodtam. Ahelyett, hogy házit írtam volna, beültem csinálni egy új design-t, pedig a régi is tetszett, de valahogy most ehhez volt kedvem.


Mikor mondta a videóban, hogy "새해 복 많이 받으세요", a lépcsőn lefelé menet jutott eszembe, hogy  lol, értem mit jelent (boldog újévet).

Azt a maszkot ("maszkot") próbáltam ki, amelyikhez a rizs és a méz kell. Egyébként hihetetlenül jól használt, bár jobb lett volna, a fürdés előtt viszem fel, mert akkor nem szenvedtem volna annyit, hogy rendesen lemossam. Bár így, hogy vizes volt a hajam, nem volt gáz. Meglepő módon a méz nem volt olyan ragacsos, mint hittem - szinte biztos voltam abban, hogy nem fogom tudni leszedni az arcomról, és ilyen ragacsos érzés marad ott, de egyáltalán nem. Szerintem ezt meg fogom ismételni minden hétvégén, nagyon pozitív véleményem van róla így első használat után.

Miközben csináltam a hajam, beraktam egy relax zenét, és meggyújtottam két gyertyát is, így tényleg nagyon nyugis hangulatom volt, és úgy éreztem, hogy erős vagyok. Visszajött az életkedvem. Most meg mint valami hullámvasút, hol fent, hol lent.

Elhatároztam, hogy erős leszek. Nem adom fel, tanulok, és nem bízok mindig mindent a véletlenre, nem a "majd eszembe jut"-elv alapján ülök be egy dolgozatra. Új év, új esélyek. Sose hittem ebben, de hátha.

Bye, Dori

2015. január 2., péntek

Aha persze

Ahhoz képest, hogy megfogadtam, hogy minden bejegyzésnek lesz értelme, most előre szólok, hogy ennek úgy kezdtem neki, hogy semmi értelmes nincs az agyamban.


Az mennyire gáz, hogy amikor meghallom ezt a számot, akkor a halálos Full AD Soraka jelenik meg előttem? Az alá a videó alá van bevágva ez a szám, és onnan ismerem, és mindig az jut eszembe. 

Miért nincs a bloggeren egy smiley sem?

Annyira szünet vége van, én pedig annyira nem akarok visszamenni a suliba, hogy arra nincsenek szavak. Egyedül az ogn tartja bennem a lelket, úgy halál komolyan. Nameg a tény, hogy angolra már nem kell bejárnom, és így egész sok szabadidőm lesz a suliban. Most még nagyon elhatároztam, hogy majd koreiul tanulok, aztán nem tudom, ebből mi lesz. Ma sem csináltam még semmit, de most már elkezdem, mert mindig az van, hogy ilyenkor még semmi kedvem, de aztán meg élvezem. Szóval eléggé fura.

Oreot vacsoráztam, aztán meg csodálkozok, hogy még mindig 50 kiló vagyok. Ja, mert 4 oreo keksz volt a zacskóban, és ennyi, vagyis nem túl tápláló.

Furcsa hiányérzetem van, és nem tudom miért. Jólesik mások blogját olvasgatni, és szembesülni azzal hogy nem csak én érzem magam jelentéktelennek. És hogy nem csak nekem vannak problémáim, sőt, ahhoz képest én light-os vagyok. Legalább nem vagyok kiutálva az osztályból, csak mindenki leszar. A kettő azért egyáltalán nem ugyanaz, szóval elhatároztam, hogy nem panaszkodom emiatt (is).

Nincs már nagyon mit mondanom de még nincs vége a zenének.

Ha visszamegyünk a suliba, hazafelé fogok venni egy adag tésztát, és megeszem evőpálcikákkal. Tegnap este Bjergsen stream-et néztem, és közben a pálcikákat csattogtattam, amíg el nem fáradt a kezem. Nem értem, hogy képesek az ázsiaiak hosszú ideig használni, nekem rendesen megfájdultak az ujjaim a végére, mert folyamatosan tartani kell, hogy jó legyen.

Kéne valami szuper dolgot csinálni, amíg még szünet van, de én nem valószínű, hogy fogok.

Bye, Dori