2012. május 7., hétfő

Az előző

bejegyzést még tegnap írtam.
Csak végül nem fejeztem be.
Az utolsó egy-két mondatot az előbb írtam még oda.:)

Befordultam egy kicsit. Ma már jobban érzem magaaam:)
Délelőtt SzJG-t olvastam, ami feldobta a kedvem. Úgy örülök, hogy Reni és Cortez ilyen boldogok.*-*
Ráadásul az könyv olvasásától megjött a kedvem a tanuláshoz. Lehetséges, hogy az üzemmódoknál a "stréber"-rel fogok kezdeni,... ki tudja.

Le fogom írni az üzemmódok menetrendjét.
Egyszer már neki is álltam, hogy megírom, de végül is a Halvány mosoly megírása lett belőle. Amúgy is olyan "szarok mindenre" hangulatom volt, úgyhogy mikor megpróbáltam nekiállni, kitört belőlem mindez. Ráadásul a füzet, amibe a menetrendet akartam írni, olyan emlékekkel volt tele... amelyek élénket kapcsolódnak a Halvány mosolyhoz. Konkrétan miattuk írtam, mert olyan emlékek ezek, amelyek hiányoznak - és soha többé nem fognak megismétlődni.
Fáj, hogy azt érzem, amit. Nem akarom, hogy hiányozzon; nem akarom, hogy bármiféle érzést motiváljanak bennem. El akarom felejteni.

El fogom felejteni, mert én azt akarom.