2015. március 27., péntek

Fül… még mindig

Komolyan hihetetlen, de már egyszerűen elegem van, unom, hogy képtelen vagyok meggyógyulni. Szinte már magamra haragszom. Megint ki vagyok írva 2 napra, megint úgy vagyok ezzel, hogy szívem szerint mennék, mert pótolni sokkal rosszabb, de be van dugulva a fülem, és nagyon rossz érzés így létezni, meg koncentrálni a suliban, így, hogy alig hallok, és legszívesebben magamra húznék egy takarót és fel se kelnék.

Már 2. napja szedem az antibiotikumot, de egyelőre nem érzem, hogy bármit használna (ez persze nem jelenti egyből azt, hogy tényleg nem ér semmit, de a hatása akkor is 0).

Ma csak az első 2 órára mentem be, aztán jöttem haza, mert azért matekon ott akartam lenni. Bár így is érhetetlen számomra, amit veszünk, de reménykedek, hogy jövő héten be tudom hozni a lemaradásom, mert nem lesz akkor rendes matek, úgyhogy hátha tudok pótolni.

A fülemet leszámítva nincs semmi bajom, ezért is tűnik az fel még jobban? A tény, hogy nem tudok rajta igazán segíteni, mint mikor lázas vagyok, és alszom, vagy csöpögetetk az orromba. Várnom kell, ráadásul ez a füldugulás alapból olyasmi, amit nagyon nem tudok se figyelnem kívül hagyni, de megszüntetni.

Inkább hallgatok dalokat (anime introk), az elvonja a figyelmem róla.

bb